Pattantyús Ádám sosem járt a Vajkba, még csak nem is labdarúgó; asztaliteniszező. Mégis szeretném, ha történetét, amely szinte csak percekkel ezelőtt vett örömteli fordulatot, mifelénk is megismernék.
Sokan mondják, és bizonyosan úgy is van, hogy manapság már az is nagy siker, ha egy sportoló a hosszadalmas és nehéz selejtezősorozat megvívásával egyáltalán kijut az olimpiára. E vélemény alátámasztására nincs is talán alkalmasabb példa, mint éppen a pingpongosoké.
A ma délután véget ért Európai Olimpiai Selejtezőn, Luxemburgban 124 játékos állhatott asztalhoz. A bonyolult versenyrendszer részleteit nem ismertetem, elég, ha tudjuk a lényeget: a 32 közé kerülésért tovább kellett jutni a csoportkörből - akinek nem sikerült, a májusi világselejtezőn még próbálkozhat -, majd 8 fős minitornák következtek. A győztes olimpikonnak vallhatta magát.
A ma délután véget ért Európai Olimpiai Selejtezőn, Luxemburgban 124 játékos állhatott asztalhoz. A bonyolult versenyrendszer részleteit nem ismertetem, elég, ha tudjuk a lényeget: a 32 közé kerülésért tovább kellett jutni a csoportkörből - akinek nem sikerült, a májusi világselejtezőn még próbálkozhat -, majd 8 fős minitornák következtek. A győztes olimpikonnak vallhatta magát.
A 32-es mezőnybe mind a négy magyar bekerült: a hölgyeknél Lovas Petra, az urak között Kosiba Dániel, Zwickl Dániel és Pattantyús Ádám. Az első minitornán utóbbi kettő döntőt játszhatott, de veszített - pénteken tehát egy lépésre voltak csupán az olimpiától.
Tegnap megint ők ketten villogtak. Sőt: Zwickl a román Constantin legyőzésével londoni repülőjegyét is megváltotta. Pattantyús számára megint az utolsó akadály volt túl magas.
Maradt még egy esély, a mai. Két 16 fős mezőny 3-3 kvótáért. A magyarok közül Pattantyús jutott a legtovább. Elődöntőt vívhatott a korábban legyőzött, ám így is esélyesebbnek számító orosz Szkacskovval. A harmadik ki-ki meccs az olimpiáért - a harmadik vereség.
Kép: telesport.hu
Délután, pontosan 17:30-kor kellett újra mérkőznie, ezúttal a török színekben induló Bora Vang ellen. Megint egy mindent eldöntő összecsapáson.
A híradásokat követve érdekelt a végkifejlet. A gyerekeimet is. Együtt követtük a kisdöntőt a nemzetközi szövetség kommentár nélküli, internetes közvetítése segítségével. Poénról poénra, szettről szettre. 2-0-nál kicsit megnyugodva, 2-2-nél hallgatagon. 3-2-es állásnál remélve, hogy egy döntő játszmát nem kell végignéznünk.
Nem kellett. Pattantyús Ádám leírhatatlan diadalüvöltése jelezte: ő is olimpikon!
És azt is: ma csak az nyerhet, aki előző napi vereségét nem viszi magával az asztal mellé, a pályára.
